
Ha majd egyszer akit szeretsz, hűtlen lesz és nem szeret,
Fájó szíved bánat marja, sírni akarsz de nem mered.
Hosszú éjjel egy magadban barangolsz az utakon, szembe jön ő veled.
Mosolyognál, de elfordulsz, ne lásson.
Ha úgy érzed már nem bírod, már fájó szíved összetört,
Menj el jó messzire,de a könnyeket le ne töröld!
S rájössz arra majd, hogy ő csak játszott őrá várni butaság.
S arra is rájössz, hogy nem érdemel ennyi könnyes éjszakát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése